Hírek
2016. Április 17. 13:00, vasárnap |
Helyi
Forrás: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal
Újabb hat értékkel gyarapodott a megyei értéktár

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság idei első ülésén hat települési értéktár bizottság 46 felterjesztéséről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár újabb két kategóriában hat értékkel gyarapodott.
Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:
Nagydorogi református templom a szégyenkővel és Sztárai kehellyel
A református templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban már romos, középkori templom köveinek felhasználásával. A templom nyugati homlokzata elé épült tornyát 1788-ban építették meg az utcai bejárattal és a toronyórával együtt. A toronyaljba nyíló, kőkeretes kapu felett törtvonalú szemöldökpárkány látható. A toronysisakon 1884-es évszám olvasható. A belső síkmennyezetes, a hajó mindkét végében falazott pilléreken nyugvó fakarzat van. Berendezése a 18. század végéből származik, orgonája 1880-ból.
A szégyenkő korábban a parókia előkertjében állt, most a templom kerítése elé került elhelyezésre. Sárgás-szürke homokkőből van kézzel kifaragva. Rajta sem évszám, sem monogram nem található. Írásos emlék sem maradt fenn eredetéről. Az országban tucatnyira tehető a megmaradt szégyenkövek száma. A 16-18. században mindhárom protestáns egyházban, az aszketikus genfi mintára - különösen a reformátusoknál - nagy jelentősége volt a szigorú egyházfegyelemnek, mely a közösségek erkölcsi életének legfőbb szabályozójaként működött. Egy 1811-ből származó kisölvedi följegyzés szerint: „Egy nagy kő tétetett a templom közepére, a katedra elejébe. Arra fölállítódott a megesett személy hajadonfővel és mezítláb, a prédikáció alatt.(…) a személy térden állva sírván megesmérte vétkét, bocsánatot kért az egész gyülekezettől és a cserépben mellette lévő hamuból fejére hintett…”
A szokás az életforma változásával együtt a 19. század derekára lassan elhalt.
A Sztárai kehely aranyozott ezüstből készült egy budai ötvösműhelyben. A forrásokat meg nem erősítő hagyomány szerint a kelyhet Sztárai Mihály is használta, a tárgy kora ezt a feltételezést megengedi.
Sztárai ferences rendi szerzetes volt, aki részt vett a mohácsi csatában. Túlélve a borzalmakat, a török hódoltsági területekre szétszóródott lakosságnak hirdette a kor szellemében a reformáció igéjét.
Az 1514-ből származó kupa aranyozott ezüstből készült, trébelt és vésett díszítéssel. Ez a nagydorogi gyülekezet legrégibb fennmaradt tárgyi emléke. A nagy értékű kelyhet a gyülekezet presbitériuma 1982-ben átadta a Ráday Múzeumnak. Jövőre, a reformáció 500 éves évfordulójának ünnepségére visszahozzák Nagydorogra, ahol megtekinthető lesz.
Tolnai Lajos munkássága
A györkönyi születésű, vagyonát vesztett nemesi családból származó író, publicista a modern magyar irodalom egyik előhírnöke volt. Tanulmányait Gyönkön is végezte. Szülőföldjének népköltészete s népszokásai voltak ihletadói. Bölcseleti doktor, a Kisfaludy és Petőfi-társaság tagja, polgáriskolai igazgató-tanár volt. Tömör, erőteljes stílusával külön irodalmi műfajt művelt. Több műve a legjobb magyar prózai írásokhoz sorolható.
Györkönyi hagyományőrző füzetek
A „Hagyomány és népszokások Györkönyben” című könyv a Györkönyi Német Kisebbségi Önkormányzat kiadásában jelent meg 2010-ben. Szokásokról, hagyományos életmódról, erkölcsről, a hagyományok őrzéséről ír. Ősztől nyárig veszi sorra a falu ünnepeit, eseményeit. Minden felsorolt esemény folklór-vonatkozásaiból is ízelítőt kapunk röviden, lényegre törően, mely kiindulópontja lehet részkutatásoknak (nyelvjárás, folklór), vagy akár egy szintetikus munka megalkotásához.
Az „Így főz(t)ünk Györkönyben” című szakácskönyv magyar és német nyelven tartalmazza a helyi hagyományos ételek leírásait.
Könyvné Szabó Éva munkássága
A művész Tolnanémediben született, jelenleg Simontornyán él. Húszéves bőripari múlt után talált rá a bőrműves szakmára. Saját tervezésű használati és dísztárgyakat, egyedi és hagyományos magyar honfoglalás kori motívumokat készít kézi munkával. Munkáival törekszik a gazdag honfoglalás kori magyar motívumvilág felhasználásával a mai kor igényeinek megfelelő, női-férfi táskák, tarsolyok, övtáskák, mappák készítésére. Hiszi, hogy mindaz a forma és jelképgazdagság, amit őseink ránk hagytak, a mai kor viselet és díszítő kultúráját is gazdagítják. Törekszik arra, hogy a fűzések, fonások, szironyozások harmonikus alkalmazása a bőrtárgyakon ne csak önálló díszítés, hanem egyben hagyományőrzés legyen. Könyvné Szabó Éva bőrműves népi iparművész tagja a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek. „A Tolna megyei művészetért” plakettet 2015-ben kapta meg, és Magyarország képviseletében jelen volt a Milánói Világkiállításon.
Finta Mihályné szőttes gyűjteménye
A sióagárdi gyűjtemény az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének magas színvonalú szőttes gyűjteménye. A mindennapi használatban szereplő textíliák magas esztétikai színvonalon készültek, melyeket az 1900-as években is mindennap használtak.
(Az 1800-as években még az egész háztartás szükségletét otthon szőtték.)
Agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában került az Értéktárba:
Magyar díszposta galamb
A tavaly ágazati értéktárba felvett érték most megyei értékké vált nagydorogi központtal, hiszen Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület, valamint Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek.
A Magyar díszpostát a leírások szerint az elmúlt század 30-as éveiben tenyészttették ki Békés megyében. Elterjedése az elmúlt évtizedben gyorsult fel, miután a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége bejegyezte új fajtaként.
Az Országgyűlés határozatban ismerte el a Magyar díszpostát őshonos magyar állatfajtának. Nagydorogi tenyésztők több Európa mester címet nyertek el az elmúlt években.
Kapcsolódó galéria
Ezek érdekelhetnek még
2025. Április 30. 08:14, szerda | Helyi
Netbankos csalásokra figyelmeztet a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság
A napokban két sértett tett feljelentést a Dombóvári Rendőrkapitányságon, mert ismeretlenek több millió forinttal rövidítették meg őket internetes bankolást követően.
2025. Április 29. 13:43, kedd | Helyi
Horváth János az Év Tolna vármegyei polgárőre
A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2025. évi Rendőrség Napja alkalmából szervezett ünnepi állománygyűlésén Horváth János, a Dombóvári Polgárőr Egyesület tagja vehette át az Év Tolna vármegyei polgárőre kitüntetést.
2025. Április 28. 08:23, hétfő | Helyi
Átadták a Dombóvár Közbiztonságáért és az Év Kistérségi Rendőre elismeréseket
Varga Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester, Horváth Lajos rendőr százados Dombóvár Közbiztonságáért elismerő díjat vehetett át, valamint Somogyi Tamás rendőr főtörzsőrmester az Év Kistérségi Rendőre elismerésben részesült.
2025. Április 25. 14:56, péntek | Helyi
A Dombóváron született Franjo Vlasic horvát bán emléke előtt tisztelegtek
A horvát bán emléke előtt hajtottak főt Tolna Vármegye és Dombóvár elöljárói, és a horvát közösség kiemelt vendége Drago Horvat főkonzul.