ezért a korábbinál is fontosabb, hogy az utazók pontos információkkal rendelkezzenek arról, hogy az adott útra megkötött utasbiztosításuk milyen védelmet nyújt – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerdán az MTI-vel.

Közleményük szerint az utasbiztosításokban szereplő sürgősségi orvosi, illetve kórházi ellátási költségeket – a szerződésben szereplő egyéb járulékos költségekkel együtt – koronavírus-fertőzés esetén ugyanúgy térítik, mint más megbetegedések esetében. Ugyanakkor nem tartozik a térítés körébe sem a karanténnal kapcsolatban felmerülő többletköltség, sem a fertőzés veszélye miatt visszamondott utazások költsége. A miattuk lemondott utakat az utazási irodák, a törölt repülőjáratokat az adott légitársaságok kötelesek az utasnak visszatéríteni.

Az utasbiztosításokat nyújtó biztosítók kikötik, hogy a fedezet csak olyan földrajzi területekre terjed ki, amelyek nem szerepelnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által kiadott „Utazásra nem javasolt térségek” listáján. E folyamatosan frissülő oldalon ugyanakkor szerepelnek „fokozott biztonsági kockázatok rejtő országok” is, amelyek jelenleg is szerepelnek az utasbiztosítók kínálatában. Koronavírus miatti járványveszély miatt utazásra nem javasolt térségként mindössze Kína Hupej tartománya van a listán feltüntetve.

A biztosítók a kiutazás napján érvényes besorolást tekintik mérvadónak, negatív átsorolás esetén az utasbiztosítás lejártáig továbbra is az eredeti feltételek szerint térítenek – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy az Európai Unióba (EU) szervezett külföldi utak esetében teljes védelmet az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) is csak utasbiztosítással kiegészítve képes nyújtani. Az EEK értelemszerűen az egészségügyi ellátással közvetlenül kapcsolódó költségeket fedezi beleértve a koronavírus-betegséget is, ugyanakkor nem fedez olyan kapcsolódó kiadásokat, mint például a betegszállítás költségei, az utastársak és hozzátartozók utazásával kapcsolatos kiadások, a poggyászkár, valamint a külföldön kiemelt jelentőséggel bíró 24 órás telefonos asszisztenciát sem nyújt a bajba került utasnak.

Ha a rászoruló utast magánszolgáltató intézményben látják el, a kártya az ellátásnak csak egy részét fedezi. Emellett számos országban az állami szolgáltatók esetében is önrészt kell fizetni az ellátásért, egyes uniós államokban pedig visszatérítéses rendszer működik, vagyis az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie – ismertették.