Hírek
2014. November 12. 09:28, szerda |
Helyi
Forrás: Dombóvári Helytörténeti Múzeum, fotó: Németh Gabriella
Régészeti időutazás

Sok érdeklődőt vonzott Dr. Szabó Géza Phd régész, főmuzeológus Perzsák Pannoniában - Pannoniából Perzsiába: régészeti időutazás című előadása.
Sok érdeklődőt vonzott Dr. Szabó Géza Phd régész, főmuzeológus Perzsák Pannoniában - Pannoniából Perzsiába: régészeti időutazás című előadása, amelyre 2014. november 3-án hétfőn került sor a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény Szepessy Szalonjában.
A régész jól ismeri városunk régészeti lelőhelyeit, történetét, hiszen ő vezette a 2007-es Tesco megelőző ásatást, amely az eddigi legnagyobb feltáró munka volt városunk területén, a feltárás közel 1800 m2-en 5 történelmi korszakból adott gazdag leletanyagot. Ezen kívül több ásatás vezetőjeként (Aldi megelőző ásatás, Kórház utcai átjáró átépítése, Gólyavár leletmentő ásatás, vízmű beruházások, leletbejelentések, terepbejárások, stb.) a terepen végzett és a későbbi kutatómunkájával, előadásaival hozzájárul(t) helytörténetünk eddig kevésbé ismert időszakainak megismeréséhez is.
A mostani előadás első felében a Regölyben 2011-től indult ásatásról annak eredményeiről beszélt. A Szkítakori, mintegy 2600 éves halomsír feltárása sok izgalmas pillanatot okozott az abban résztvevőknek. A település legmagasabb pontján a 2700 évvel ezelőtt a törzs vezetőinek sírja fölé emelt hatalmas halomba a kései utódok pincét, tyúkólat vájtak, mintegy háromnegyedét pedig a környező vertfalú házak építése során hordták el. A temetkezési helyet már a ’90-es években szerették volna feltárni, de akkor a pénz hiánya miatt ez nem valósulhatott meg. A 2010-es évekre a háromnegyedéig elhordott, elpusztított egykori földpiramis omladékán a terepszemle alkalmával különlegesen díszített edények töredékei, festett, faragott csontlemezek, olvadt bronzdarabok kerültek elő. A sírhalom feltárásával nem várhattak tovább, a leomlott földet, a még feltárásra váró rétegek anyagát át szitálták és feltárták az egész temetkezési helyet és környezetét. A feltárás diákok részvételével történt, hiszen minden segítő kézre szükség volt. A fellelt tárgyak (geometrikus díszű csontfaragványok, bronz lószerszámdíszek, háromtollú nyílhegyek, pikkelypáncélok lemezei) párhuzamai tőlünk keletre mintegy tízezer kilométerre, az i.e. 7. századi belső-ázsiai nomád népek hagyatékában, főként a mai Kazakisztán és az attól keletebbre eső területeken találhatóak meg. A kerámia leletek egy része pedig a helyi, Kelet-alpi kora vaskori Hallstatt-kultúra népe által használt edényformák és díszítések felé mutat. Jelentős azonban a rendkívül magas technológiai ismeretekről tanúskodó, hihetetlenül vékonyfalú, legtöbbször feketére égetett edénytöredékek aránya is. Ez utóbbiak részben a mai olasz területek, az i.e. 7. századi etruszk edényművesség irányában mutatnak kapcsolatokat. A leletek arról vallanak, hogy az i.e. 7. század második felében a regölyi halom alá eltemetett előkelő a korabeli három világ határán - az európai őslakos hallstatti, a keleti szkíta és a déli etruszk kultúrkörök találkozásánál – bírta korának legszebb, legjobb fegyvereit, luxustárgyait.
Érdekes lelet a kis csontból faragott Janus szobor-töredék, amely a világon a legkorábbi megtalált ábrázolása a kezdet és vég kétarcú istenének. Az előkerült leletek és a régészeti megfigyelések alapján feltételezhető volt, hogy Regölyben az ókori forrásokban pannonok néven említett nép egyik törzsi vezetőjét temették el. Az emberi test maradványait, csontokat viszont egyáltalán nem találtak a feltárás során!
A csontok hiánya továbbá a halom alsó szintjén feltárt cölöpös szerkezetű épület arra a - többek között a korábbi Perzsia területén és ma is tovább élő - temetkezési szokásra utal, hogy a földet nem szennyezheti be sem emberi test, sem más anyag, így a halottakat kövekből emelt emelvényekre helyezik. Ez, illetve a feltárásokon előkerült tárgyi anyag vezette a régészt arra a gondolatra, hogy utazzon el a korábbi Perzsia, a mai Irán területére, hogy az ottani ásatásokkal igazolja korábbi feltevéseit. Előadásának második részében a pannonok perzsiai kutatásának eredményei mellett az út élményeiről, az igen magas színvonalú építészeti emlékekről, díszítőkultúráról, helyi kulturális szokásokról, a síita, szunnita vallásról, a Kurdokról, azok vendégszeretetéről is beszélt.
Az igen színes, a régészet mellett más társtudományokat is érintő előadásból megtudhattuk, hogy az i.e. 7. századról kialakított korábbi ismereteinket, a pannonok területünkön történő elhelyezkedését, társadalmi felépítettségét, - a regölyi leletanyag párhuzamai, az akkor élt népek vándorlásai, az egymást érő kulturális hatások alapján – újra kell gondolnunk.
Fotó: Németh Gabriella
Ezek érdekelhetnek még
2025. Április 30. 08:14, szerda | Helyi
Netbankos csalásokra figyelmeztet a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság
A napokban két sértett tett feljelentést a Dombóvári Rendőrkapitányságon, mert ismeretlenek több millió forinttal rövidítették meg őket internetes bankolást követően.
2025. Április 29. 13:43, kedd | Helyi
Horváth János az Év Tolna vármegyei polgárőre
A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2025. évi Rendőrség Napja alkalmából szervezett ünnepi állománygyűlésén Horváth János, a Dombóvári Polgárőr Egyesület tagja vehette át az Év Tolna vármegyei polgárőre kitüntetést.
2025. Április 28. 08:23, hétfő | Helyi
Átadták a Dombóvár Közbiztonságáért és az Év Kistérségi Rendőre elismeréseket
Varga Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester, Horváth Lajos rendőr százados Dombóvár Közbiztonságáért elismerő díjat vehetett át, valamint Somogyi Tamás rendőr főtörzsőrmester az Év Kistérségi Rendőre elismerésben részesült.
2025. Április 25. 14:56, péntek | Helyi
A Dombóváron született Franjo Vlasic horvát bán emléke előtt tisztelegtek
A horvát bán emléke előtt hajtottak főt Tolna Vármegye és Dombóvár elöljárói, és a horvát közösség kiemelt vendége Drago Horvat főkonzul.