- mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára hétfőn, az MCC által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Czepek Gábor elmondta: ez a gáz esetében négyszeres, a villany esetében kétszeres díjemelést jelentene a háztartások számára. Hozzátette, hogy a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás megerősítette: az emberek a kormány mellett vannak, hogy az energiabeszerzés nemzeti hatáskörben maradjon és ne ideológiai alapon nyugvó, energiapolitikára építsük a jövőt.

Mint mondta,

az elmúlt hetekben tartott vidéki fórumsorozat során az is kiderült: az emberek elégedettek a rezsitámogatás jelenlegi formájával.
Megjegyezte: az Európai Unió 2013 óta folyamatosan támadta a kormány rezsivédelmi programját, kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, és a mostani rendelettervezetben már az orosz földgáz és kőolaj teljes kivezetését írnák elő a tagállamok részére a 2027 utáni időszakban.

Jelenleg az európai vállalatok háromszoros árat fizetnek a földgázért amerikai versenytársaikhoz képest, míg az áram esetében kétszeres a különbség. Emellett az uniós karbonkvóták költségei is jóval magasabbak, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban, ami tovább növeli az európai cégek működési terheit és csökkenti versenyképességüket.

És ehhez jön még Ukrajna uniós csatlakozása, az ország újjáépítésének költségei, és fennáll a veszély, hogy a 2027-ben induló uniós pénzügyi ciklusban az energetikára szánt kohéziós forrásokból a jelenlegi tagállamok egyáltalán nem részesülhetnek.

Közölte:

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása távolabb viszi Magyarországot és az Európai Uniót a békétől, a versenyképesség javításától, az ukránokat pedig nem hozza közelebb a nyugodt élethez.
Kifejtette: a kormány bízik benne, hogy a Voks 2025 eredménye kellő diplomáciai erőt jelent majd Brüsszelben a tárgyalásokon.

Czepek Gábor szólt arról is, hogy

a türk államokkal folytatott energetikai kapcsolatok kiterjesztése biztosíthatja, hogy a hosszú távú gázszerződéseket "tovább vihessük" 2027 után is.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára közölte: a brüsszeli rendelettervezet elfogadásával a jogszabályt azonnal át kellene ültetni a magyar jogrendbe.

Hozzátette: Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett az energia-diverzifikációért, de földrajzi adottságai miatt továbbra is függ az energiaimporttól az ország. A brüsszeli javaslat végrehajtása infrastrukturálisan is nehézségekbe ütközik, ráadásul sokkal bonyolultabban és drágábban jutna hozzá földgázhoz és kőolajhoz Magyarország, mint korábban.

Hozzátette: továbbá semmilyen hatástanulmány nem készült az intézkedés hatásairól, hasonlóan a korábban elfogadott Európai Zöld Megállapodáshoz (European Green Deal), amelynek egyes elemeiről kiderült, hogy vagy nem megvalósíthatók, vagy extra költségekkel járnának.

Magyarország prioritásként kezeli a villamosenergia-infrastruktúra fejlesztését, valamint az energiatároló kapacitások bővítését, és már több mint 100 milliárd forintot különített el erre a célra. Az államtitkár szerint jövő nyárra akár egy paksi atomerőművi blokk kapacitásával egyenértékű (500 MW) akkumulátoros tárolókapacitás is üzemelhet Magyarországon, ami 2030-ra elérheti az 1000 MW-ot.
Ezzel összefüggésben Czepek Gábor megjegyezte: a kiegyenlítő szerepük miatt továbbra is szükség lesz a gáztüzelésű erőművekre, ezért sem mindegy, milyen áron tudjuk beszerezni a földgázt, mert az a villamosenergia-árát is meghatározza.

Az MVM három, összesen 1500 MW teljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű építéséről írt alá szerződést, és a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében a kormány 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások energetikához kapcsolódó fejlesztéseit.

Hozzátette:

2030-ra Magyarország áramellátásban elérheti az energiaszuverenitást.

Hortay Olivér, a Századvég Kutatóintézet igazgatója rámutatott: az Európai Unió jelenlegi energiapolitikája már most is komoly nehézségeket okoz az európai lakosság számára. A lakossági energiaárak tartósan magasak, miközben a szankciós intézkedések és a kibocsátási kvótarendszer csökkentik az EU globális versenyképességét.

A Századvég európai közvélemény-kutatása szerint a lakosság 22 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát, és 26 százalékával előfordult, hogy nem tudta időben kifizetni az energiaszámláját. Ez több mint kétszerese a 2022 előtti időszakban mért arányoknak.

Tóth Máté energiajogász kiemelte: az elmúlt három évben hibás energiapolitikai döntések sorozata jellemezte az Európai Uniót, és a most előkészített rendelet hazavágja az európai ipart, valamint kivédhetetlen pénzügyi terhet jelent a háztartások számára és jelentős környezeti károkkal járna.

A tengeri úton vásárolt LNG vásárlása egy németországi kibocsátással növeli az európai szén-dioxid-terhelést, valamint szembemegy azokkal az uniós alapszerződésben rögzített elvekkel, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek energiabeszerzésükről. A hosszú távú szerződések felmondása pedig jelentős kötbérfizetési kötelezettséggel járna Magyarország számára - húzta alá.