A magyar gyermek-egészségügyi intézmények eszközparkja átlagosan 13 éves, de használnak még 30-40 éves műszereket is. Mindeközben az intézmények 32 százaléka egyáltalán nem tud saját erőből eszközparkjának megújítására pénzt fordítani – derül ki a K&H gyógyvarázs felméréséből.


Az egészségügyi szolgáltatások körét, mennyiségét ma már a hagyományos felkészültség, szakmai hozzáértés mellett befolyásolja a műszerezettség, a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségek elérhetősége. Az elavult műszerek használatának következményei – a javítási, üzemeltetési költségek növekedése mellett – az esetek egy részében az ellátás minőségében, eredményességében is jelentkeznek.

A K&H gyógyvarázs kérdőíves felmérésében 37 gyermek-egészségügyi intézmény – köztük 25 kórház – vett részt. A válaszok szerint az egyes kórházi osztályok, és egyéb intézmények átlagosan 483 ezer forintot tudnak eszközbeszerzésre fordítani évente, de a válaszadók közel harmadának egyáltalán nem áll rendelkezésére saját forrás az elavult eszközök pótlására, vagy új műszerek beszerzésére, és további 16 százalék is mindössze 100 ezer forint alatti összeggel gazdálkodhat e téren.

A felmérésben résztvevő gyermek-egészségügyi intézmények átlagos eszközállománya 13 éves. A válaszadók által megadott legidősebb eszközök átlagéletkora 24 év, nem ritka, hogy egy-egy intézményben előfordulnak 30 évnél idősebb eszközök is.

A gyermek-egészségügyi intézmények eszközállományuk fejlesztésére, modernizálására leggyakrabban pályázati lehetőségeken keresztül igyekeznek forrást találni (62 százalék), többen veszik igénybe különböző alapítványok segítségét, illetve adományokat gyűjtenek a szükséges eszközökre. Állami forrásból mindössze a válaszadók 16 százaléka tudja biztosítani az új eszközök beszerzését. Az intézmények 43 százaléka kap – rendszeres vagy eseti jelleggel – támogatást a vállalati szektortól.

„A technológia folyamatosan változik, a gyógyításban használt eszközök pedig nemcsak kopnak, de el is avulnak idővel. Nehéz elképzelni, de bizonyos kórházakban ugyanazokkal az eszközökkel kezelik ma a gyerekeket, amelyekkel 30 évvel ezelőtt a szüleiket gyógyították” – mondja Horváth Magyary Nóra. „Bízunk benne, hogy a K&H gyógyvarázs program révén más vállalatokat is ösztönözhetünk a felelősségteljes működésre, a hazai gyermek-egészségügy felkarolására, és ezzel közösen járulhatunk hozzá a jövő társadalmának teljesebb életéhez.”

A gyermek-egészségügyi intézmények szívesen fogadnának további támogatásokat is, amit a gyógyításban, kezelésben közvetlenül szerepet játszó eszközök finanszírozásán túl elsősorban képzésekre, berendezési tárgyakra, bútorokra, valamint informatikai parkjuk bővítésére fordítanának.


A 'gyógyvarázs programról':
„2004-ben azzal a céllal indítottuk útjára a K&H gyógyvarázs programot, hogy a támogatás révén vásárolt eszközökkel, berendezésekkel hozzásegítsük az orvosokat és az ápolókat, hogy pontos diagnosztika segítségével tudják meghozni okos döntéseiket” – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs igazgatója, a K&H gyógyvarázs zsűritagja. „Az elmúlt évek során a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is fenn tudtuk tartani programunkat, és dolgozóinkat, ügyfeleinket és partnereinket is bevonva évente több tízmillió forinttal tudunk hozzájárulni a magyar gyermekegészségügy működéséhez, hatékonyságának javításához.”

A K&H gyógyvarázs program az elmúlt kilenc év során összesen 451,5 millió forinttal járult hozzá a gyermekek gyógyításával, kezelésével foglalkozó 245 kórház és mentőállomás eszközparkjának fejlesztéséhez.